•A Discrete Approach to Concrete Fracture
Birgit Beckmann, Kai Schicktanz, Dirk Reischl és Manfred Curbach 2012-ben publikált egy tanulmányt a “DEM simulation of concrete fracture and crack evolution” címmel a Structural Concrete című, a Wiley kiadó által megjelent folyóiratban. A munka 13. évfolyamának 4. számában jelent meg, 213–220. oldalakon, és a DOI 10.1002/suco.201100036 a ISSN 1464-4177.
A tanulmányban a szerzők egy diskrét elemmódszert (DEM) alkalmaztak, hogy modellezzék, hogyan alakulnak ki a beton törések és a repedések a betonban. A DEM a testet különálló elemek összetételének tekinti, nem pedig egy folyamatos közegnek, így a törésutak és a repedések terjedése a részecskék vagy blokkok közötti kölcsönhatásokból következik. A szerzők ezt a módszert kifejezetten a betonra alkalmazták, amely egy szinte törhetetlen anyag, és a törés viselkedése erősen függ a belső mikrostruktúrájától.
Curbach általános kutatásának helyzete
Manfred Curbach, 1956. szeptember 28-án született Dortmundban, német civilmérnök és egyetemi tanár, aki a textil-rejtett és a szénre erősített beton fejlesztését irányította. Professzori címet visel a Dresdner Műszaki Egyetemen a Betonstruktúrák Intézetében, ahol a betonstruktúrák a fő kutatási területe. Kutatásai a alapkutatástól a területenkénti alkalmazásig terjednek.
Más kutatási témái közé tartozik a beton többirányú terhelésre és magas terhelési sebességre vonatkozó anyagviselkedése, valamint a beton és a betonstruktúrák ütközési és nagy sebességű dinamikája, ahol egy nemzetközi szinten elismert kutatási központot hozott létre. A DEM töréskutatás a beton komplex terhelési viselkedésére vonatkozó érdeklődéséhez kapcsolódik.
Kapcsolódó kutatások a beton viselkedéséről
A 2012-es töréskutatás mellett más publikációk is jelentek meg Curbach és kollégái által, amelyek a beton igényes körülmények között történő vizsgálatát célozzák. 2016-ban Matthias Quast és Manfred Curbach “A beton biaxialis dinamikus kompressziós terhelés alatt” című cikkét publikálták a Procedia Engineering című szaklapban, Robert Ritter és Curbach pedig a “A beton hiperfelületének alakja a többirányú terhelés alatt” című tanulmányukat az ACI Materials Journalban. Sebastian Wilhelm és Curbach a mélytengeri használatra szánt, ultra-gyors teljesítményű betonból készült víz alatti szerkezetek kísérleti és nemlineáris számítógépes elemzését végezte. Robert Zobel és Curbach a beton tartószerkezetek biaxialis nyomatékterhelés alatt történő számítógépes vizsgálatát végezte el.
További releváns munkák közé tartozik P. Máca, E. Panteki és M. Curbach 2016-os tanulmánya a beton és acél kötési stress-slip viselkedéséről a magas terhelési sebességek mellett, amely a International Journal of Computational Methods and Experimental Measurements című szaklapban jelent meg.
Publikáció kontextus
A 2012-es cikk Curbach kiválasztott publikációi között szerepel. A részletes publikációs listát, amely a Reinforced Concrete Institute oldaláról elérhető, a Wayback Machine archívumában 2018. november 9-én tárolták. Curbach általánosabb hozzájárulásai közé tartozik a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által támogatott kutatási programok vezetése, és 2016-ban Chokri Cherif és Peter Offermann mellett a Német Jövő Díjat is elnyerte.
Ez a magyarázat a Wikipédia alapján készült, és a CC BY-SA 4.0 licenc alatt áll.
Csatlakozz a beszélgetéshez